Szent László király élete
2018. október 12. írta: Bartha Tibor

Szent László király élete

elete01.jpgSzent László király élete nem nélkülözte a viszomntagságokat, ám ő minden esetben a mértékletesség, a becsületesség a bátorság és a hit által jutott túl ezeken és lett Európa szerte is elismert uralkodó!

1045 Megszületett I. Béla herceg második fiaként Lengyelországban, anyanyelve akkor a lengyel és az orosz volt.

1048 László családjával visszatér Magyarországra Endre király kérésének eleget téve.

1060 Endre halála után édesapja I. Bélaként lett Magyarország királya

1063 Meghal I. Béla, László és Géza a német hadak elől szeptember 27-e körül Lengyelországba menekül.

1064 László és Géza visszatérnek Magyarországra. Békét kötnek Salamonnal, s atyjuk birtokát az ország egyharmadát kapják meg a Tiszántúlon, Bihar székhellyel.

1068 László és Géza Salamonnal együtt a doboka vármegyében lévő Cserhalmi (kerlési) csatában bihart pusztító besenyő sereget.

1071 László hervegék Salamonnal együtt elfoglalják Nándorfehérvárt és Szerém várát a görögöktől, akik a besenyőket uszították korábban Magyarországra.

1073 László előbb Oroszországba utazik, hogy támogatást kérjen Gézának a Salamon elleni harcban, majd ennek sikertelensége után Otto morva herceghez utazik.

1074 Salamon megtámadja Gézát, aki László segítségével, aki az általa toborzott orosz hadakat vezette, a mogyoródi ütközetben legyőzik a királyt március 14-én, aki Mosonyba menekül
Gézát királlyá koronázzák.

1074-1077 között a nyitrai hercegséget kapja I. Gézától.

1074 körül nősülhetett meg először, valószínűleg egy magyar főúr lányát vette feleségül. Házasságukból egy lany született, de sem neki, sem a két év múlva meghalt feleségének a neve nem maradt fent. A kislány Jaroszlav orosz herceg felesége lett.

1077 Géza király április 25-én meghal, I. Lászlót Magyarország királyává koronázzák. Akkor még görög diadémmal, miután a magyar korona Salamonnál volt.

1077 után a Szent István által alapított bihari püspökség székhelyét Biharból Váradra helyezte át.

A király I. törvénykönyve 1077 körül kelezkezett, intézkedett a tolvajok felkutatására és megbüntetésére.
- a király megtiltotta, hogy bárki fogadja mások szolgáit
- szabályozza a nádor bíráskodását
- döntött a szökevény szolgákról és az elszökött vagy elhagyott állatokról.
- elítélte a királyi határozatokat megszegőit
- intézkedett a bírákról
- határozott a tolvajokról
- rendelkezett a királyi futárokról

II. törvénykönyvét 1077 után a Pannonhalmán gyűlést tartó előkelő nemesek adták ki, s amely részben azonos az I. törvénykönyv gyűjteményével, kiegészítve az alábbi törvényekkel
- vásárokhoz köti a kereskedők tevékenységét
- bünteti az emberölést és mádok házának megtámadását.
- korlátozza a lovak és az ökrök kivitelét és forgalmát.

1077-1083 között kibocsátották Szent László király III. törvénykönyvét, melynek tartalma azonos az előző kettő törvénycikkelyekkel, azokat ismétli meg.

1079 I. László feleségül veszi Rudolf sváb herceg leányát Adelheidet (1061-1090) akitől egy lánya születik Piroska (1088-1134). A lány később II. Komnénosz görög császár felesége lesz.

Visszafoglalja Salamontól Mosony várát.

Március 21-én VII. Gergely pápa kérte László királyt, hog fogadja be IV. Henrik német király ellenfeleit. A levél megérkezése után IV. Henrik király betört Nyugat-Magyarországra, de seregeink támadása előtt elhagyta az országot.

1080 Salamon király feladta László királynak Pozsony várát, meghódolt előtte. Az uralkodótól jövedelmet kapott, de hatalmat nem.

1081. Salamon visszaszolgáltatja a magyar koronát, mellyel Székesfehérvárott ünnepélyesen megkoronázzák I. Lászlót.

1083 I. László elfogatja a fellázadt Salamont de még az év során szabadon engedi őt.

László kiraly szentté avattatja I. István királyt, amelyen VII. Gergely pápa követe is jelen van. Előtte augusztus 12-14 között háromnapos böjtötvrendel el.

Megalapítja a szentjobbi bencés apátságot

1085 A kegyveszett Salamon Kötesk besenyő vezetőt küldi Magyarország ellen, akiket I. László a Nyírség északi részén legyőz.

Megalapítja a nagyváradi püspökséget

1087 augusztus 1-én I. László elismeri és támogatásaról biztosítja III. Viktor pápát a speyeri birodalmi gyűlésen, IV. Henrik német császárral és III. Kelemen ellenpápával szemben.

1089 körül Szerém várából Bácsra helyezte át a görög rítusú püspökség székhelyét.

1090 június 10-én Eszergomban fogadja Jaromir prágai püspököt, aki katonai segítséget kért az Egyház nevében Vratiszláv cseh fejedelem ellen. A hadi segítség elmaradt, mert a püspök váratlanul elhunyt.

1091 tavasza I. László Horvátország ellen indul, annak elfoglalása után a magyar korona országaihoz csatolja azt és horvát királlyá koronázta néhai bátyja kisebbik fiát, Álmos herceget.

Megalapítja a zágrábi vármegyét és püspökséget és templomot építtet ott.

A Temes és Pogánes fokló mellett megveri az országba betörő kunokat, vezérüket Kapolcsot megöli. Ezek után a kunokat letelepíti a Duna-Tisza közén.

Augusztusban ismét leveri az országba betörő kunokat Orsovánál, Ákost a vezért pedig megöli.

A győzelmek tiszteletére Somogyváron apátságot hoz létre, melynek szerzetesei -a Saint Gilles szerzetesrend - , szeretetük és kedvességük jeleként 'Elegantissimus Rex'-nek, Legelegánsabb királynak nevezték.

Horvátország elfoglalása után meglátogatta ő Boldog II. Orbán pápa legátusa, aki elmarasztalta László királyt emiatt és igényét nyújtotta be Horvátország birtoklására. László király ezt a pápai igényt nem ismerte el. Átmenetileg III. Kelemen ellenpápa támogatóinak sorába lépett.

1092 Rövid ideig tartó hadjáratot vív Vaszilló orosz fejedelem ellen, akik felbujtották korábban a kunokat a magyarok megtámadására. A hadjárat békekötéssel zárul.

1092 május 20. Szabolcson, a Tisza bal partján lévő várban tartották meg a nemzeti és egyházi zsinatot Szent László elnökletével. Ezen olyan törvényeket hoztak, melyek vonatkoztak a papságra, az Egyházra és előmozdították a hitélet növekedését.

1094 Wladislav lengyel király országába hívja I. Lászlót, hogy segítségével fékezze meg a kitört lázadást. A király beveszi Krakkót és rákényszeríti I.Ulaszló fejedelmet a békekötésre.

1095 március 25-én Boldog várában tartózkodik és a Szentföldre készül, de a szomszédos Csehországban kirobbant trónviszály miatt itt marad.

1095 április-májusban Otto morva herceg gyermének, a brünni morva hercegnek, Konrádnak segítségére indul II. Boleszlav cseh király ellen.

1095 július A hadjáratról visszafelé megbetegszik, és július 29-én távozik az élők sorából. Nagyváradon helyezik örök nyugalomra.

Mielőtt meghal, alattvalói legnagyobb megdöbbenésére hazahívja a korábban lázadást szító Könyves Kálmánt herceget és ő teszi meg utódjának.

1192. június 27-én szentté avatják.

A bejegyzés trackback címe:

https://szentlaszlooroksege.blog.hu/api/trackback/id/tr814298145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása