Előbb elveszett, majd megkerült, s tűz elől menekítették Szent Királyunk testének darabját, míg végleges helyére eljutott.

Az Abaúj megyei „Kuzepnemthy” falu közelében, 1319 előtt a Hernád nevű víz egyik szigetén kápolna épült. A kápolna építője bizonyos Egyed ágostonrendi remete volt, aki maga, szülei és összes rokonai lelki üdvéért építette saját pénzén és erejéből Szent László király tiszteletére.

A kápolna titulusa nem volt véletlen. A csupán két fennmaradt oklevél egyike, az 1319. augusztus 12-én kelt tudósít arról, hogy Egyed Szent László király ujja középső csontját, amelyet Imre néhai váradi püspök Felhévíz faluban véletlenül elveszített, Egyed remete pedig megtalált, a kápolnának adományozta.

Egyes források szerint a remeteség elég korán megszűnt, az ott őrzött ereklye átkerült a regéci pálos kolostorba, amit azonban 1547-ben egy bizonyos Serédy Gáspár, Ferdinánd hadmestere felgyújtott s minden a kolostor megsemmisült. A későbbi híradásokból kiindulva, ezen időpont előtt került el később Tállyára az ereklye és ez alapozta meg a hegyaljai település máig eleven Szent László-tiszteletét.

Szent László ujjereklyéje számára Tállyán a 18. század közepén ereklyetartót készítettek, amely aranyozott ezüstből készült, magassága 26 cm, míg fából készült szekrénye 52 x 55 cm-es. Tállyán, a római katolikus plébániatemplomban őrzik a monstrancia alakú ereklyetartót, mely Szent László ujjpercereklyéjét őrzi. A kvalitásos ötvösmű hullámos szélű talpon nyugszik, nódusza vázaidomú. A 18. század végén készült szekrénye félköríves, elöl kihasasodó üvegajtóval zárul. Oromzatán Szűz Mária monogramja látható. Az említett Szent László kápolna Középnémeti (ma Tornyosnémeti) mellett a Hernád szigetén állt. Helye a mai napig ismeretlen. Guzsik Tamás szerint a kápolna remeték által működtetett zarándokhely lehetett.

Forrás és kép: palosepiteszet.hu

Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!