Csendesen bújuk meg az egy utcás kis falu a Bükk lankái között, amely egészen páratlan élményt rejt magában.
Ki hinné, hogy a Miskolchoz 1981-ben csatolt település csak a XIX. század első felének végén kapta meg a jelenlegi nevét?
A település története egészen a kelta időszakig nyúlik vissza, Cotinus kelta néptörzs volt az, amely sáncokkal, árkokkal védett földvárat épített, s amelynek nyomai a régészeti ásatások során kerültek felszínre.
A XVIII. századig nem sok mindent tudtak feljegyezni a településről, egészen addig amíg a diósgyőri uradalom tulajdonosai úgy nem gondolták, hogy az gazdag erdőket kihasználva üveghutákat (az üveg anyagát előállító műhely, amelyben az üveget készítik és fel is dolgozzák.) hoznak létre. Ebből lett aztán az első neve a helynek, Hutta, majd nem sokkal később az üvegkészítők egy újabb települést is létrehoztak, az összetévesztést elkerülendő a régi települést Óhutának, míg az újat Újhutának. Utóbbi volt a mai Bükkszentkereszt elődje.
Az 1774-es 62 fős lakosság a 1831-es kolerajárvány után 10 főre esett, de 17 évvel később már ismét 450-en laktak itt köszönhetően annak, hogy munka volt bőven, már ami az erdőgazdálkodást illeti.
1940-ben a település felvette a Bükkszentlászló nevet, ami templomának védőszentjére, I. László királyra utal, majd 1981-ben Miskolchoz csatolták, a nagy szocialista városbővítések korában Miskolchoz csatolt települések közül utolsóként.
Érdekessége és különlegessége Bükkszentlászlónak, hogy egyetlen utcából áll, amely azonban 3 km-en keresztük vezet a festői tájak között, így csodálatos panorámában és élményben lehet része annak, aki ide ellátogat.
Képek: Futó György
Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!
