Szakítva a népszerű hagyományokkal egy igazán ritka leletet találhatunk Erdélyben.

Szent László lovagkirály kultuszáról számos tanulmány született, nem egy magáról a szent Kárpát-medencei freskóábrázolásairól is. Azonban mivel freskókról, azaz napjainkban mész és falfesték alá rejtett kincsekről van szó, nem meglepő, hogy újabb és újabb alkotások kerülnek elő – ilyen például a székelyszentléleki vagy a somogyomi Szent László-ábrázolás is.

A székelyszentléleki római katolikus templom külső falán végzett munkálatok során került elő a templomhajó északi falán 2019 nyarán egy, a művészettörténészek által magas művészi színvonalúként meghatározott Szent László-freskó, pontosabban egy falképegyüttes. Ezen szent királyunk alakja mellett egy másik páncélos szent, sárkányölő György alakját is megjeleníti. A 15. század elejére datálható alkotás egy már jól ismert központi témát mutat be: a lovagkirály mint a népét minden veszedelemtől megóvó Krisztus katonája (miles Christianus) jelenik meg.

A kettős falképet a készítője fehér keretbe foglalta és beszédes háttérszínekkel alkotta meg: a kék az értelmet jelképezi, míg a vörös az ösztönvilágot. Az alkotás legfőbb érdekességét az adja, hogy egy viszonylag ritka (de Európában nem teljesen előzmény nélküli) szimbólumot, a medvét használja arra, hogy az ikonikus küzdelemben Szent László ellenfele legyen. A lovagkirály a küzdelemhez megfelelő eszközt, medvevadászathoz illő szárnyas lándzsát tart a kezében, melynek hegyét a nagyvad mellkasának szegezi. Az állatalak mancsával szinte körülöleli és magába húzza a lándzsahegyet.

A középkori keresztény szimbolikában a medve alakjának pontos és egyértelmű jelentésére nincsen általános és bevett magyarázat, hiszen például a heraldikában pozitív tartalmat hordoz (hatalom, védelmező erő, királyi vadként az előkelőség indikátora stb.), azonban a vallási hagyományok (a szimbólum „pogány múltja” miatt) inkább negatív tartalommal töltötték meg (az ördög, a gonosz, a testiség, állatiasság megtestesítője, a hét főbűn közül a falánkság és a harag képviselője), míg a korabeli irodalom a szerelem és a vágyak jelképét látta benne. Ha a székelyszentléleki falképet analógiába állítjuk a korabeli Szent László-legenda-ábrázolásokkal, egyértelmű, hogy itt is az alsó erőket, sötétséget jelképezi a medve, ezzel küzd meg lovagkirályunk.

falképegyüttes tehát nem csak azért figyelemre méltó, mert régi korokból származó művészeti alkotás, hanem mert egy olyan egyedi Szent László-ábrázolással van dolgunk, amelyet még a művészettörténész-szakma is unikumnak tart.

Forrás: Romkat.ro
Fotó: Horváth Enikő

Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!