Ezer szállal kötődnek ahhoz, aki többek között Nagyváradot is alapította, vagy akinek a Tordai-hasadékot titulálják a mondákban.

Szent László kultusza megkérdőjelezhetetlen Magyarországon. Ám mégis, Erdélyben valahogy sokkal mélyebb győkerei vannak, és mind a mai napig patrónusként tekintenek arra, aki olyan sokat tett már hercegként is Magyarország egykori területéért.

1064-ben a Salamonnal történt békekötés után Szent László megkapta a bihari részeket, amivel nagyon elégedett volt, lévén sosem vágyott arra, hogy király legyen, a hitéleti fejlődés fontossága sokkal nagyobb súllyal esett latba nála, mint az ország kormányzása.

Ennek megfelelően a rábízott területet mindig fejlesztette, óvta és vigyázta. Ő alapította a nagyváradi monostort, aztán ő telepítette a városba a bihari püspökséget is, ő alapította a székesegyházat, ahová aztán el is temették.
De nem csak ez, hanem mondák is erősítették a népszerűségét. Ezek egyike a Tordai-hasadékhoz kapcsolódik, amely szerint úgy menekült meg a király egy fosztogató kun csapat elől, hogy a magyar katonák után meghasadt a szikla Tordánál és az ellenség odaveszett. Ezek fényében nem csoda, ha 300 évvel később a hágót a tatárok elől védő székelyek Szent Lászlóhoz imádkoztak. A mondák szerint ez meghallgatásra talált, egy szellemhad jelent meg az égből, élükön Szent Lászlóval, akinek fején korona, kezében csatabárd volt. Ez annyira elborzasztotta a tatárokat, hogy kihullt a kezükből a fegyver, s Nagyváradon a király sírja előtt kereszténnyé váltak.

Önmagában véve akár ennyi is elég lenne, hogy e mély tisztelet okán fő védőszent legyen Szent László Erdélyben, de számos olyan világi erénye (kiteljesítette az ország krisztianizálását, megújította az ország belső törvényeit, uralkodása alatt Magyarország gyakorlatilag regionális hatalommá vált, és sokat tett az ország gazdasági fejlesztéséért) méltóvá tették a tiszteletre. Ha pedig ehhez még hozzátesszük, hogy sokszor kegyelmes volt ellenségeivel szemben is, mélyen vallásos és jó „politikus”, akkor kétség sem férhet ahhoz, hogy méltán érdemelte ki a legnagyobb fokú tiszteletet Erdély egészében (is).

Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!