Ahol egykor a teste nyugodott, ott most egy darabját láthatjuk díszes környezetben.
Azt követően, hogy sírja feldúlása után a világ sok tájára jutottak el teste maradványaiból innen, Nagyvárad - az a város, amelyet ő alapitott - nem maradt mégsem ereklye nélkül, köszönhetően Zichy Ferenc győri püspöknek.
A történet szerint 1775-ben Korniss Ferenc nagyváradi nagyprépost elzarándokolt Győrbe, hogy Szent László ereklyéjénél imádkozzon, ekkor ajándékozta meg Zichy Ferenc egy kazettában a király egy darabját, tisztelete jeléül. Ehhez az adományhoz dokumentum és pecsétek is járultak, ezzel bizonyitva annak eredetiségét.
A kazettán Augsburg XVII századi hitelesitő jegye és valószínűleg Martin Byr ötvös jegye található. A gazdagon diszitett kazetta korábban készülhetett, mint az adományozás. Aranyozott ezüstből készítették vert eljárással, felületén növényi motívumokkal: szines zománcozott levelek, virágok és gyümölcsök láthatóak rajta, a befoglalt drága és féldrágakövek (ametiszt, türkiz, cseh gránát, citrin, smaragd és kristály) szinte az egész felületét befedik.
Oldalain ovális kristályok vannak, mögötte krizolittal és gránátokkal látható egy kis párnán az ereklye, négy sarkán pedig korallgyöngyöket tartó üvegoszlopok vannak. A talp felületén lévő lemezeken puttó és korall állatfej a díszítés.
A fej ereklyetartó Schlauch Lőrinc püspöknek köszönhető, aki 1892-ben a szentté avatás 700. évfordulójára csináltatta Link István ötvössel. A 44 kilogramm összsúlyú, tömör ezüst herma gazdagon díszített; aranyozott, cizellált, vésett, zománcozott filigránnal, illetve több féldrágakővel.
Ipoly Arnold püspök, aki elődje volt Schlauchnak a győri pontos mását szerette volna elkészíteni, halála után ezt egészítette ki Link a magyar királyok két ősi jelével: a Szent Koronával és az 1031-es koronázási palásttal. Ez némileg módosult az eredetihez képest, a palástnak csak a középső részét ábrázolja, amelyen Jézus és Mária, valamint a próféták alakjai domborodnak ki.
A talpat, amelyet virágdíszszegély választja el a szoborrésztől, oszlopocskák osztják négy részre; a sarkok mindegyikén van egy-egy imádkozó angyalka fülkében. A fülke jobb oldalán sodronyzománc alapon Schlauch püspököt ábrázolja az oltár előtt imádkozó helyzetben, a baloldalon pedig Magyarország címere látható.
A koronán és a hermán Link István smaragdszerű műkövet, zafirt, korundod, akvamarint, rubint, gránátokat és gyöngyöket használt. A három részre osztott hátsó részen a következő feliratok olvashatóak:
- Szent László Magyarország királya tiszteletére az Úr MDCCCLII esztendeje Junius hónap XXVII-ik napján az egyházat dicsőségesen kormányzó XIII. Leó pápa és I. Ferenc József király boldog uralkodása idejében,
- aki Magyarország örökös Apostoli Felsége Magasságos Főtisztelendő Schlauch Lőrinc úr nagyváradi püspök, Pápai trónálló, Ő szent Császári és Apostoli Király,
- Felsége, Valóságos Belső Tanácsosa, Pápai Házi Prelátus, Római Gróf a kiváló Szent Korona Rend I. osztályú keresztjének Lovagja, a Szent Teológia és a Szent Kánonjog doktora készíttette e művet Link István által Budapesten.
A herma, azon túl, hogy igazi kincse a Katolikus Egyháznak, művészi kivitelezésével páratlanul szép műalkotás is egyben. Mindennek pedig a számos Szent László király festmény csodálatos keretet is ad. S hol máshol lehetne a hermának méltóbb helye, mint abban a városban, amely oly kedves volt Szent Királyunk számára.
Forrás és képek: Szent László városa 1192/1992 (Officina Nova)
Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!
