A horvát főváros legnagyobb szakrális épülete a Szent László király által alapított Nagyboldogasszony, Szent István és Szent László-székesegyház.

A zágrábi egyházmegyét Szent László király alapította 1093 körül, alárendelve az esztergomi érsekségnek. Két évvel későbbi halála okán csak addig juthatott, hogy székesegyházat alapitson, abban nincs pontos egyetértés, hogy ő építtette-e a székesegyházat, de az biztos, hogy Zágráb első templomára épült a katedrális.

Az első székesegyházról keveset lehet tudni nem ismerjük, a tatárjárás során ugyanis erősen megrongálódott. A tatárok elvonulta után közel 30 év kellett ahhoz, hogy elkezdjék a templom újjáépítését. A források szerint az első püspök, aki megkezdte a helyreállítást Timóteus (1263-1287) volt. A püspök kezdettől fogva már az új, gótikus stílusban építtette a székesegyházat, valamint így díszítette és rendezte be ezüsttárgyakkal.

Fotó: wikipedia

Halálát követően sokáig megint nem nyúltak a templomhoz, későbbi fejlesztése Gazotti (Kažotić) Ágoston (1303-1322) püspökhöz, Piacenzai Jakab (1343-1349) püspökhöz Kanizsai István (1356-1376) és Éberhard Albeni (1397-1406) püspökökhöz kapcsolható.

A 15. és a16. században is folytatódott az építkezés. A török veszély miatt falakkal és tornyokkal erősítették meg, majd 1633 és 1641 között megépült a reneszánsz torony, amelyet a német Hans Alberthal tervezett, aki A székesegyházat a tűz és a tamadók is rongálták, de legsúlyosabban az 1880-as nagy földrengés során sérült meg. Ezt követően neogótikus stílusban (1880-1906) építették újjá, Friedrich von Schmidt bécsi építész tervei alapján. Az építkezést Hermann Bollé vezette. Ebben a helyreállításban nyerte el a székesegyház mai formáját két karcsú toronnyal, magas tetővel, új oszlopokkal a szentélyben és oltárokkal.

A székesegyházat utoljára 2020. március 22-i érte nagy kár, ekkor egy földrengés során a katedrális egyik 108 méteres tornyának egy része letört, a leeső kereszt miatt pedig károk keletkeztek a környező épületekben.

Fotó: VisitZagreb Facebook oldala

A székesegyházban több - Szent Lászlóhoz kapcsolódó - emléket is találunk. Az északi hajó főoltárát, a Szent László szárnyasoltárt 1888-ban állították Hermann Bollé tervei alapján. Az oltár fülkéjében középen Szent László király alakja bal kezében a csatabárddal, tőle jobbra Szent István király jogarral és országalmával, balra pedig Szent Imre herceg szívére tett jobb kezével. Az oltár táblaképein Szent László király életéből vett jelenetek láthatók.

A székesegyház szentélyében található zsinati, vagy szembemiséző oltár (ezüst díszburkolatát Reiman maribori ötvös készítette 1721-ben) antependiumának domborművein a Szent Család életéből és a szent királyokról, Szent Istvánról és Szent Lászlóról találunk motivumokat, mint amilyen például az, amikor Szent László király köszönetet mond a Szentháromságnak a kunok felett aratott győzelemért.

Még egy fontos ruhadarab látható itt, nevezetesen Szent László király palástja. Az eredeti felirat maradványa, mely egy piros selyemdarabra hímzett szövegtöredék bizonyítja, hogy a palástot már Zágrábba hozatalakor átalakították miseruhává. A paláston két királyi alak szerepelt eredetileg, Szent László király és egy ismeretlen királyné (a feltételezés szerint Ilona adja át a koronát Lászlónak).

Kiemelt kép: VisitZagreb Facebook oldala