A XVI. században a Szent Király sírját feldúlták, földi maradványai pedig különböző helyeken lettek nagyra becsült ereklyék.
Szent László király 1095-ben halt meg, eddig tisztázatlan betegség következtében. A nagyon nagy tiszteletnek örvendő uralkodó holttestét Nagyváradon az általa alapított városban helyezték örök nyugalomra. Ez a mondák szerint különösen alakult, mivel a nagy meleg miatt a főurak Székesfehérvárra szerették volna vinni - a király akaratával ellenkezőleg - ám amíg ők aludtak éjjel, az angyalok a kocsit Nagyvárad felé tolták, azon az úton is találták meg később.
A nagy becsnek örvendő királyi sírt 1192-ben nyitották fel, amikor III. Celesztin pápa szentté avatta, akkor került külön ereklyetartóba a koponyája. Ez az tartó eredetileg fából készült, ám a székesegyház 1402-ben leégett, s ez is megsérült. Helyette Zsigmond király idején ezüsttel vonták be a koponyát, ez lett a mai is meglévő ereklyetartó. Talán szerencse is ez a tartós anyag, mivel 1441-ben a székesegyház egyik tornya összedőlt, de az koponyareklye sértetlen maradt.
A XIV. században Esztergom is őrzött egy részt a koponyából, ám ezt előbb 1403-ban Stibor vajda Beckó várába hurcola, majd miután visszavitték Nagyváradra, a XV. század végén az állkapcsot eltávolították a koponyáról, ez Bolognába került, ahol a dómba,illetve a Szent Jakab templomba került
Kép: felkesz2019b.blogspot.com
1412-ben a Nagyváradra látogató Jagello lengyel király egy darabot kapott az ereklyéből, ennek sorsa azonban ma kérdéses. Egyes feltételezések szerint előbb a krakkói várkápolnába került, majd Báthory István neje, Jagelló Anna a pultuski jezsuita kolostornak adományozta.
Az 1565. június 22-i protestáns rombolás idején a királyi sírt feltörték, csontjait kidobálták a szarkofágból és márványkoporsóját összetörték. Az ereklyetartót Náprágyi Demeter nagyváradi püspöknek sikerült visszaszereznie a XVI. század végén,aki magával vitte Gyulafehérvárra, Pozsonyba, majd 1602-ben Győrbe. Ő restauráltatta Prágában.később a sérült tartót, ekkor kapta meg a mai gótikus koronát, és a rajta ma is látható drágaköveket.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A török uralom miatt elmenekítették az országból a hermát Borostyánkő várába, ahonnan csak 1945-ben kerülhetett vissza Győrbe. Igaz a nagyváradiak is igényt tartottak rá, ám többszöri kérésük ellenére sem kapták azt meg teljesen, csupán egy nyakszírtcsontot ezüst kazettában, amit a mai napig is itt őriznek.
A két ismert mellett azonban több helyen is feljegyeztek darabokat a királyból. Ragúzában például kar és lábereklyéjét őrzik, a jobb alsó karcsont-ereklyét Zágrábban, a gyulafehérvári székesegyházban fogereklyéjét, amiből Esztergomban is található egy (utóbbiban egy combcsont is van). Achenben egy 42 cm magas, aranyozott ezüst foglalatú hegyikristály tartóban pedig egy csontereklyét őriznek,
Fotó: wikipedia
A feljegyzések ezután is több csontdarabról tesznek említést, Öttevényben, Tállyán, Zalalövőn és Budapesten a Belvárosi, az Angyalföldi-, Istenhegyi-, Kőbányai- és Pestszentlőrinci Római Katolikus plébánián, valamint a Magyar Szentek templomában is találkozhatunk a szent király darabjaival.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI
Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!