Búcsúszentlászló - Zala megye
2018. november 08. írta: Bartha Tibor

Búcsúszentlászló - Zala megye

bucsuszentlaszlo.JPGA Zala megyében, Zalaegerszegtől 10 km-re délkeletre, a Szévíz völgyében található település neve már a XIII. század óta ismert.

A település nevét 1270-ben említették először az írásos forrásokban Scent Laduzlo néven, mint a pölöskei vár tartozékát. Plébániatemploma, mely valószínűleg a tatárjárás után épülhetett, ekkor nem szerepelt a forrásokban, de ebben az időben miután tituláris szentje az egész település névadója, már állnia kellett. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben "Szent László egyház"-ként emlegetett templomának plébánosa Pál volt.

A hagyományok szerint maga Szent László király rendelte el egy kis kápolna építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére ezen a helyen, miután csodás módon megmenekült az őt üldöző seregtől. Bár e hagyománynak konkrét történelmi bizonyítékai nincsenek, a régészet is román korinak vallja a kegykápolnát. Később ehhez az ősi kápolnához építették az impozáns barokk templomot, megőrizve ezzel a régi kápolna épületét is. A török időkben egyrészt a rejtettsége biztosította a kápolna fennmaradását, de a hívő muzulmánok is tisztelettel viseltettek Jézus szülőanyja, Mária iránt, akinek tiszteletére emelték a kápolnát. A kanizsai basáról maradt fenn egy történet arról, hogy betegsége idején, 1690 előtt egyik keresztény túszát küldte a kápolnába, hogy imádkozzon az ő gyógyulásáért. Amikor a rab ezt kényszerűségből megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, sőt, díszes pajzsát itt hagyta a kápolnában, adományképpen; a pajzs még 1780 körül is megvolt.

1694-ben ferences szerzetesek érkeztek ide, Széchenyi Pál veszprémi püspök bízta rájuk az addigra már közismertté vált zarándokhelyet, amelyet a nép Szentlászlónak nevezett. A püspök megbízólevelében számos csodát is említett, amelyek Szűz Mária közbenjárására történtek. Ettől kezdve híres búcsújáró hely lett; a hívő emberek mind a nagyobb Mária-ünnepeken, mind pedig Szent László király ünnepén nagy számban érkeztek a kegyhelyre, ahol a ferences barátok fogadták őket.

Búcsúszentlászlónak 1910-ben 509 lakosa volt, melyből 505 magyar nemzetiségű volt. 509 lakosából 482 római katolikus, 9 református, 17 pedig izraelita volt. Az 1910-es népszámláláskor a település Zala vármegye Pacsai járásához tartozott.

Fő nevezetessége az Arany János utcában álló római katolikus kápolna és templom az épületegyüttes mellett fakadó forrással, aminek csodatévő erőt tulajdonítanak, ezért zarándokhely. Helyrajzi száma: 306, műemlékvédelmi (KÖH) törzsszáma 6418. A templom mögötti, úgynevezett Szentkút Szent László tiszteletének helye. A templom két kegyhelye:

Fogolykiváltó Boldogasszony;
Szent László király.
Az 1736-ban épült egykori ferences kolostor ugyancsak az Arany János utcában (15–17.) áll; ma szociális otthon. Helyrajzi száma: 305. Műemlékvédelmi törzsszáma: 6419.

A kegytemplom fölött emelkedő dombot koronázó Kálvária-kápolna, körülötte a keresztúti stációkkal (18. század második fele) ugyancsak műemlék; törzsszáma 6420).

Forrás: wikipedia

Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://szentlaszlooroksege.blog.hu/api/trackback/id/tr2814360847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.